Bolygónk a Föld
A föld vagy talaj amin állunk a Föld bolygó része. Ilyen értelemben az összes földek anyja maga a bolygónk. Földünk közel 4,5 milliárd éves. A planéta felszínét több mint 70%-ban víz borítja. Köszönhetően a gravitációnak tudunk rajta közlekedni körbe-körbe. A Föld kísérő bolygója a Hold ami naponta egyszer kerüli meg azt. Naprendszerünk központi csillaga a Nap, amit pedig a Föld kerülget viszonylag ritkán, ami azt jelenti, hogy 365 nap mire egyszer teljesen megkerüli. Korábban a tudósok, mint Galilei azt feltételezték, hogy a Föld körül kering minden. Később Kepler bebizonyította, hogy a Nap körül keringnek a bolygók persze az adott naprendszeren belül. Több száz milliárdnyi naprendszer pedig a tejútrendszert alkotja ami spirális formát ölt.
Lemeztektonika
Hét nagyobb Föld lemezt ismerünk amelyek folyamatos mozgásban vannak. A mozgások különböző félék. Ezek lehetnek ütköző, széttartó, vagy súrlódó mozgások. Amikor a lemezek egymás mellett haladnak el, és a szegélyek egymáshoz súrlódnak, ott vulkanikus tevékenységek és földrengések alakulhatnak ki.
Föld szerkezete
A bolygó legbelső magja folyamatosan mozgásban lévő izzó magma, pontosabban a központi mag körüli rész. Ez a magma időközönként a felszínre tör vulkánkitörések formájában, és lávafolyamként hömpölyög tovább a felszínen míg ki nem hűl. Így keletkeznek a vulkanikus kőzetek, a megszilárdult magmából. Óceánok alatti aktív vulkánok is vannak szép számmal a felszínieken túl. A mag körüli mozgásban lévő anyag elképzelhetetlenül nagy mágneses teret indukál a bolygónk köré. Ez a mágneses mező megvédi a Földet a napszéltől, gyakorlatilag eltereli, és mintegy védőpajzs funkcionál. Az északi és déli sarkoknál légtérbe belépő töltött részecskék, a magnetoszférával érintkezve lenyűgöző fényjelenséget produkálnak.Ez a sarki fény vagy hivatalos nevén aurora borealis. A magtól kifelé helyezkedik el az alsó köpeny, majd következik a felső köpeny és legvégül a földkéreg. A földkéreg az óceánok alatt vékonyabb, míg a szárazföldeknél vastagabb réteget képez.